Wiki

Ez az írás azoknak készül, akik a számítógépeket nem ismerik, vagy kevésbé érzik otthon magukat a számítógépek használata közben.

Manapság a számítógépeknek rengetegféle fajtájával találkozhatunk.

• Személyi jellegű számítógépek
  • PC = Személyi számítógép ~ Asztali számítógép . általában erre gondol egy átlagember, amikor azt mondják, „Számítógép”
  • Notebook = Laptop ~ Hordozható számítógép.
  • Tablet ~ Táblagép
  • Okostelefon . Az okostelefonok és a tabletek egymástól főleg méretben, és apróbb funkciókban különböznek, de legtöbbször nagyon hasonlóak.
  • Okosóra, okoskarkötő, okosTV stb
  • GPS eszközök
  • Az autók érinthető, nyomkodható, egyre több funkciós felülete
• Beépített számítógépek
  • Az autók, repülőgépek stb vezérlő számítógépei
  • Különböző elektronikus gépek beépített, belső vezérlő számítógépei
  • Aktív hálózati eszközök (Pl otthoni „wifi router”, kábelmodem, stb)
• Szerver számítógépek
  • Olyan számítógépek, melyek a személyi számítógépekhez legtöbbször hasonlóak, viszont kiszolgáló funkciókra használják őket.

A fenti felsorolás nem teljes, de igyekeztem minél több területet érinteni.

Ez az írás elsősorban a személyi jellegű számítógépekkel foglalkozik, de a leírtak sokszor a többi kategóriára is vonatkoznak.

A számítógépet alkotó, vagy vele együtt használható alkatrészek, eszközök alkotják a hardvert. A számítógépen működő programok jelentik a szoftvert.

A programokat adatok kezelésére, manipulálására használjuk. Ezek az adatok nagyon sokfélék lehetnek.

Mi az adat?

Adatforrás maga a valóság, az elhangzott szó, a látható világ, könyvek, képek, dokumentumok, hangfelvételek, számok, könyvelési adatok, mérési adatok stb.

Analóg adatnak nevezzük azokat az adatokat, amelyek majdnem akármilyen pontosságig változhatnak. Pl a hőmérséklet a világban, illetve egy hagyományos hőmérőn: a higanyszál akárhol megállhat két fokjelzés között.

Analóg adatok:

• előhívott fénykép,
• hagyományos könyv,
• hagyományos dokumentum,
• bakelitlemez,
• videokazettán tárolt videó,
• papírtérkép.

Digitális adatok esetében az értékek csak bizonyos pontokon állhatnak meg. Pl. a kijelzős óra: vagy 03:41-et vagy 03:42-t mutat, egy percnél nem ismer pontosabb értéket.

Digitális adatok:

• raktárkészlet darabszáma
• számítógépen tárolt kép
• kijelzős órán látott idő

A számítógépek az adatokat jellemzően digitális formában tárolják, így tudnak rajtuk dolgozni.

Az adat digitalizálásának nevezzük azt a folyamatot, amikor az analóg adatot digitális formában rögzítjük. Ez a folyamat legtöbbször veszteséges. A célunk az, hogy az adott felhasználásnak megfelelő pontossággal rögzítsük az adatokat. Pl egy otthoni hőmérő elég, ha fél fok pontossággal mutatja a hőmérsékletet, egy tudományos kísérlethez előfordulhat, hogy ezred fok pontossággal kell azt tárolni.

Digitális adatok lehetnek például képek, könyvek, dokumentumok, zenék, videók, programkódok, térképek, stb.

Minden számítógép a következőket csinálja:

• Adatokat tárol (legalább a programkódot)
• Adatokat fogad
• Ezeket az adatokat feldolgozza
• A feldolgozott adatokat pedig valamilyen módon kibocsájtja.

Ezt a négy tevékenységet járjuk most körül, vizsgáljuk meg őket jobban.

Az adatok tárolása lehet

• hosszú távú, vagy
• rövid távú

Mire szolgál a hosszú távú tárolás?

Két dologra: az adatok használatára, illetve hosszú távú mentésre (archiválás).

Hol tárolhatjuk őket hosszú távon?

• A gépen belül (leginkább aktív használatra)
  • winchester / SSD / beépített memóriakártya
• A gépen kívül (néha aktív használatra, néha archiválásra)
  • pendrive (USB stick)
  • CD, DVD, memóriakártya
  • külső winchester
  • felhő / hálózati tárhely / szerver ~ másik számítógépen!
  • hagyományos módon (papír, videokazetta, fejben)
  • a világ maga is adat pl webkamerából származó kép, szenzorok adatai

Hogyan tárolhatjuk a digitális adatokat?

Általában a digitális adatokat fájlokban tároljuk. Ez annyit jelent, hogy valamilyen módon elkülönítünk nekik egy adatterületet, ahol név szerint hivatkozhatunk rá. Ezen kívül adatbázisban is tarthatjuk őket. Egy adatbázisban az adatok csoportosítva foglalnak helyet, legtöbbször táblákban.

Az adattárolás részleteiről később.

Mire szolgál a rövid távú tárolás?

Valójában, amikor az adatokat feldolgozzuk, akkor is valahol tárolni kell őket. Gondoljunk arra, hogy például az éppen megjelenített kép, az éppen lejátszott zene, az aktuálisan olvasott dokumentum is „van valahol”. Ilyenkor a számítógép memóriájában találhatóak. (RAM)

Miért nem tároljuk ezeket ugyanott feldolgozáskor, mint ahol egyébként vannak?

Ennek fő oka a sebesség: A RAM gyorsabb, mint a háttértárolók. Sokkal. Körülbelül úgy lehet elképzelni, mint ha egy lexikont hasonlítanánk a frissen megtanult adathoz.

Hogyan jutnak be az adatok a számítógépbe?

• Gyári programozáskor (pl rendszerbetöltő program, hardver vezérlő programok, stb)
• A felhasználótól jönnek (minden, amit begépelünk, felveszünk kamerával, a számítógépre másolunk stb)
• A hálózatról jönnek

Hogyan lesz digitális adat a bevitt adatokból?

A bevitt adatok (ha még nem digitálisak), mindig valamilyen digitalizáló eszközön keresztül kerülnek a számítógépre.

Milyen eszközök segítségével vihet be adatot a felhasználó?

• billentyűzet
• egér
• webkamera
• mikrofon + hangfeldolgozó
• szkenner
• …

Hogyan jöhet adat a hálózatról?

• Vezetéken
• Vezeték nélkül (wifi, bluetooth)

A hálózati forgalom lehet csomagjellegű, vagy adatfolyam (stream) jellegű. A csomagjellegű adatoknál fontos, hogy minden darabja pontosan meglegyen, pl egy számla. Az adatfolyam olyan, mint egy TV-, vagy rádióadás. Itt a folytonosság a lényeg, kevésbé zavaró, ha egy-két képpont hibásan jön át.

Egyáltalán milyen hálózatról?

• Az internetről (weboldalak, felhő, más szerverek, más emberek gépei)
• Belső (otthoni, munkahelyi) hálózatról

A számítógép a feldolgozott adatokat rendelkezésünkre bocsájtja valamilyen módon. Erre szolgálnak a kimeneti perifériák:

• monitor = képernyő = kijelző
• hangszóró
• nyomtató
• …